Intézményeink

TIT Uránia Csillagvizsgáló

Az Uránia Bemutató Csillagvizsgálót 1947 szeptemberében avatták fel a Gellért-hegyen. A TIT Uránia Csillagvizsgáló 1949 óta a Társulat fenntartásában működik. Az intézmény megálmodója, Kulin György az akkori Vallásés Közoktatásügyi Miniszter, Ortutay Gyula támogatásával hozta létre a csillagdát, és lelkes amatőrcsillagászok bevonásával kezdte meg annak üzemeltetését. Az épület tetőteraszán két nagyobb távcső kapott helyet, az ógyallai Konkoly Obszervatóriumból származó 20 cm nyílású Heyde, és a bicskei Nagy Károly-féle csillagvizsgáló 19 cm átmérőjű Plőssl refraktorai. Nagyobb létszámú közönség esetén további kisebb műszereket is „bevetettek”. Az épület tetején jelenleg is látható kupola csak 1963-ban készült el, addig különféle ideiglenes alkalmatosságokkal óvták a műszereket az időjárás viszontagságaitól.

A csillagvizsgálóban az érdeklődő közönség számára távcsöves bemutatók, ismeretterjesztő előadások, az amatőrcsillagászok számára szakkörök, és távcsőépítő műhely, továbbá sokáig csillagászattörténeti kiállítás is működött. Itt volt az 1964-ben megalakult Csillagászat Baráti Köre mozgalom központja is. Távcsöveinkkel megtekinthetők a Hold kráterei, a Vénusz fázisai, a Mars hósapkái, a Galilei-féle Jupiterholdak, a Szaturnusz gyűrűrendszere, a fényesebb mélyég-objektumok, nappal pedig a Nap foltjai és protuberanciái.

Az elmúlt évtizedekben a környék fényszennyezése nehezen teszi lehetővé a távcsöves megfigyelést. 2006-ban a TIT saját erőből felújította az épületet.


TOVÁBB AZ URÁNIA WEBOLDALÁRA

TIT Budapesti Planetárium

A Planetárium az égitestek pozíciói, egymáshoz viszonyított helyzetük demonstrálására szolgáló mechanikus vagy elektronikus szerkezet. Manapság a csillagos égboltot, valamint annak jelenségeit bemutató vetítőszerkezetet, valamint a vetítéshez használt (általában) félgömb alakú kupolát, illetve a berendezést magában foglaló épületet és az üzemeltető intézményt értjük planetárium alatt. A TIT Budapesti Planetárium épületét 1977 augusztus 17-én adták át, az első bemutató augusztus 20-án volt. Az intézményt ekkor Ponori-Thewrewk Aurél igazgatta. A 23 m átmérőjű szabályos félgömb alakú kupola közepén találtuk a Zeiss Universal-IV típusú planetárium-készüléket, amelyet a gép alatti körasztalon, valamint a vezérlőpultban és a kupola pereme alatt elhelyezett számos speciális vetítő egészített ki. A nézőtéren kezdetben 400 látogató számára volt ülőhely, a későbbiekben a csillagászati előadások megtekintésére alkalmatlan helyek megszüntetésével 350-re csökkent a kupolaterem befogadóképessége. A látogatók tekintélyes hányadát a gyermekcsoportok adták, számukra a tananyaghoz illeszkedő speciális műsorok készültek, de minden korosztály megtalálta műsorkínálatunkban a számára érdekes témákat. Az utóbbi években a klasszikus planetáriumi előadások mellett bevezettük a térhatású ismeretterjesztő filmek vetítését is. A műsor előtti várakozás perceiben a körfolyosón bemutatott állandó csillagászati-űrkutatási kiállítást tekinthették meg vendégeink. A tanév során csillagászati szakkört, nyáron napközis tábort szerveztünk a legfiatalabb érdeklődőknek. Az ismeretterjesztő előadásokon kívül számos egyéb rendezvénynek adott otthont a Planetárium: Tudományos konferenciák, képzőművészeti kiállítások, színházi, zenei és egyéb kulturális programok. A jelentősebb csillagászati és űrkutatási események kapcsán rendszeresen a planetáriumból tudósított a média. 2017-ben az épület állagának súlyos hanyatlása miatt kénytelenek voltunk bezárni, és megkezdtük a rekonstrukciót, amely azóta is tart.


TOVÁBB A PLANETÁRIUM WEBOLDALÁRA